- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Visegrád (németül Plintenburg, szlovákul Vyšehrad) város Pest megyében, a Szentendrei kistérségben. Magyarország egyik legkisebb, de egyik legrégibb városa. Népszerű kirándulóhely, régészeti jelentősége kiemelkedő.
Gazdag régészeti lelőhely: neolitikus, rézkori és bronzkori telepek; bronzkori temető; római kori lelőhely. A rómaiaknak 14 őrtoronnyal védett katonai tábora volt a Sibrik-dombon a 4. században, Pone Navata. Ezután rövid ideig a kvádok lakták. A 6. – 9. században a város területén megtelepedtek az avarok és a szlávok.
I. (Szent) István a Sibrik-dombon lévő erődben hozta létre első vármegyéje várispánságát (a várat 1009-ben említi először írott forrás); a tatárjárás után indult meg a várrendszer kiépítése, a Várhegyen álló Fellegvár a völgyzáró várfalakkal, valamint a hatszög alaprajzú lakótoronnyal, az Alsóvárral.
1323 és 1408 között e város volt a magyar királyok hivatalos székhelye.
Itt volt 1335-ben a nevezetes visegrádi királytalálkozó. Károly Róbert magyar király, János cseh király és III. Kázmér lengyel király között. A lengyel király itt mondott le végleg Sziléziáról a Német-római Birodalom javára. Visegrádon a három király szövetséget kötött. Megállapodtak, hogy közösen lépnek fel Bécs árumegállító joga ellen, kereskedőik részére a bécsi vám kikerülését rendelik el.
Mátyás uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja volt.
Amikor a török megszállás következtében az ország három részre szakadt, Visegrád elvesztette politikai jelentőségét.
1991-ben Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország vezető politikusai itt találkoztak.
Duna-Ipoly Nemzeti Park Mátyás király út
Magyarország
Friss hozzászólások
…